אַבָּא [ˈaba] – Apa
Régen az apa a család ura, feje volt, megkérdőjelezhetetlen tekintély. Ma már nem kell így lennie, mégis fontos szerepet tölt be, vagy épp hagy üresen egy apa a gyermekek (akár fiúk, akár lányok) életében.
Az ismert bibliai név: → Áb-rahám – sokaság apja. Emlékeztet, milyen nagy ajándék apának lenni. A Bibliában Isten sokszor apaként mutatkozik be, a híres jom kippuri ima → „Avinu malkénu”-nak, „Atyánk, királyunk”-nak nevezi.
אדם [aˈdam] – Ember
Gyakori férfinév (→ Ádám), de jelenti magát az embert is. Érdekes módon az ereiben vér → Dám kering, amely ugyanúgy vörös → Adom, mint az agyag → Adama, amelyből formálták, és ahová élete végén vissza is tér.
Ám az ember élete mégis több ennél. Egy különleges része ellenállhatatlanul az örökkévalóságba vágyik.
בּבה – [ˈba.va], vagy a teljes kifejezés: בבת עינו – [bə.va.ˈvat ʕeː.ˈnoː] A szem közepe, avagy pupillája
A test legérzékenyebb pontját jelöli. Ha valaki akár csak megérinti is, nem csupán a fájdalom, de az elsődleges érzékszervünk is durva jelzést küld a testünknek. Ha valamit, hát ezt észrevesszük.
Izráel ebben az értelemben Isten szeme fénye. Nem bánthatja senki úgy a zsidó népet, hogy ne találná magát azonnal a világ teremtőjével „szemben”.
חי [χaj] – él, élet
Talán találkoztunk már ezzel a két héber betűvel, főleg ékszereken, kegytárgyakon.
Az élet ajándék, áldás, kihívás.
Szeretnéd, hogy az életed jelentsen valamit. Több legyen, mint a véletlen játéka egy értelmetlen univerzumban. Szeretnéd, hogy nyomot hagyjon.
Áldásként, emlékeztetőként hordjuk ezt a szimbólumot.
Azt is eszünkbe juttatja, hogy sok-sok megpróbáltatás és támadás ellenére a zsidóság még mindig él.
ישׁראל [jisʁaˈʔel] – Isten harcosa
Izrael – Aki kitartott/harcolt Istennel
→ Szárá – harcolni, vagy kitartani. → Jiszrá-él, azaz Isten harcosa, valaki, aki Istennel szemben, vagy épp Istennel együtt (?) kitartott és győzött. Ezt a nevet Jákób, a bibliai ősatya kapta egy küzdelmes éjszaka után.
Nem ő volt a legerősebb, vagy a legbátrabb, de egy reménytelennek tűnő küzdelemben is kitartott, amíg el nem jött a hajnal. Ez tette győztessé, megállíthatatlanná. Innen kapta a nevét a nép, amely a történet szerint az ő leszármazottaiból jött létre.
A –> micva sokak számára egy jó cselekedet, amit az isteni akaratnak megfelelően teszünk meg. Jót tesz a lelkünknek, jobbá teszi a világot, enyhíti a szenvedést, kiengeszteli a vétket. Vannak, akik egészen szabadon értelmezik, pl. környezettudatos cselekvés is számukra egy micva.
Maga a –> micva [ˈmits.va] מצוה szó parancsolatot jelent.
A rabbinikus magyarázat szerint a –> Tórában 613 elkülöníthető micva található, és mint a gránátalma magjai: Nem tudod úgy eltaposni az egyiket, hogy közben ne bontsd meg az egészet. Isten parancsolatai az élet útja.
שׁלום [ʃaˈlom] – béke, teljesség, bőség
Kezdünk rájönni, milyen nagy kincs a béke.
A → sálom viszont ennél többet is jelent. Nem csupán a háború hiányát, amikor a feszültségeket inkább határok közé zárjuk, vagy visszanyeljük.
Azt az állapotot írja le, amikor minden a helyén van, minden rendben van, amikor az élet teljes és szép.