5786 Ádár I 20
Hetiszakasz: Ki Tiszá

Savuot

Savuot – pünkösd

Jelentése: חַג שָׁבוּעוֹת – Chág Shavuot, „hetek ünnepe”, görögül: Πεντηκόστη Pentékoszté, magyarosítva „Pünkösd”

Időpont: Peszach utáni 50. nap (7 hét letelte utáni nap), azaz Sziván 6.

Időtartam: 1 napos ünnep, szórványban szokás szerint 2 napos

Jellege, jelentősége: Zarándokünnep. Hagyományosan az aratás lezárásának ünnepe, a hagyomány szerint a Tóraadás ünnepe is a Szináj-hegynél.

Bibliai alapok:

  • 2Móz 23:16 – „Az aratás ünnepe, a te fáradozásod zsengéinek ünnepe.”
  • 3Móz 23:15–21 – részletesen leírja a számítást: „Hét teljes hetet számoljatok… az ötvenedik napon új ételáldozatot mutassatok be az Úrnak.”
  • 5Móz 16:9–12 – öröm, hála és közösség hangsúlya: „Örülj az Úr előtt… ne feledkezz meg arról, hogy szolga voltál Egyiptomban.”
  • 5 Móz 26:1-10 A Bikkurim liturgiája

Gasztronómia: Tejes ételek, különösen az ünnep első napján. Blincesz (túrós palacsinta), sajttorta, és bármi, ami tejjel, vagy tejtermékkel készül.

Jelképek: Tóratekercs, két kőtábla, két fonott kalács, búzakalász, tejeskancsó, gyümölcsök, zöld ágak, tűz/láng (a szináj hegyi kinyilatkoztatás miatt)

Savuot a bibliai időkben

A Szentély fennállása idején nem kevésbé volt látványos és örömteli ünnep a Savuot sem, mint a Peszach, vagy a Szukkot. Az utóbbi kettő látványos hagyományai mai keretek között is jobban megmaradtak. De most csodálkozzunk rá kicsit a szukkot ünnepére is!

Az ómerszámlálás

Az aratás Izrael földjén peszachtól savuotig tart. Peszach ünnepén mutatták be a szentélyben az első árpakévét. 
A parancsolat szerint a kéve bemutatásától kellett 7 hetet számolni. Ezekben a hetekben történt meg az árpa után a búza és egyéb gabonafélék aratása is. Az 50. nap lesz a savuot ünnepe, amikor a sikeres aratásért és az első termésért adtak hálát.
Az ómer valójában egy űrmérték, kb. 2,2 liter. De ómernek nevezi a parancsolat a kévét is, amit be kell mutatni az Örökkévaló előtt. Aratás idején természetesen mindenki számolta ezeket a kévéket is, így lett ennek az időszaknak a megnevezése az ómerszámlálás. 
Ebben az időszakban fonállal jelölték meg a fák első gyümölcseit is, hogy ha majd beérnek, azokat is bemutassák első zsenge gyanánt az ünnepen.

Zarándoklat a Szentélybe

Hatalmas örömteli zarándoklat volt az ország minden részéből. A zarándokok csoportosan indultak, kosárral a vállukon, benne a termés, búza, árpa és a gyümölcsfák első zsengéje.
Jeruzsálemben a papok és léviták éneke kísérte őket egészen a Szentélyig, ahol átvették tőlük az ajándékaikat. Jeruzsálem díszbe öltözött, az utcáit pedig gyümölcs árasztotta el. 

Bikkurim, az első zsenge bemutatása

Itt hangzott el a csodás történeti hitvallás:

Bolyongó arámi volt az ősöm, aki lement Egyiptomba, és jövevény volt ott kevesedmagával, de nagy, erős és hatalmas néppé lett ott. Az egyiptomiak azonban rosszul bántak velünk, nyomorgattak, és kemény munkát végeztettek velünk. Akkor segítségért kiáltottunk az Úrhoz, atyáink Istenéhez, az Úr pedig meghallotta szavunkat, és meglátta nyomorúságunkat, gyötrelmünket és sanyarú sorsunkat. És kihozott bennünket az Úr Egyiptomból erős kézzel és kinyújtott karral, nagy és félelmetes tettek, jelek és csodák között. Azután behozott bennünket erre a helyre, és nekünk adta ezt a földet, a tejjel és mézzel folyó földet. Azért hoztam most ide a termés legjavát arról a földről, amelyet te adtál nekem, Uram!

Ezután pedig örömteli ünneplés, lakoma következett.

A két kenyér bemutatása

Az ünnepnek egy különleges előírása, hogy kivételesen kovászos kenyeret kellett bemutatni/meglengetni az Örökkévaló jelenlétében.

Azért furcsa ez, mert a Biblia szimbolikájában a kovász többnyire a bűn jelképe szokott lenni. Ezért fontos, hogy pl. peszachkor is kitakarítsunk mindenfajta kovászt a házunkból. 

Itt azonban a kovász a bőségnek is jelképe. Hiszen Peszachkor az előző év kovászát kitakarítottuk. Az aratás végére azonban új kovász érett be, ezzel az új év új kenyere is puha, foszlós, és hálára indít.

Az emberi természetnek sajnos része a „kovász”. Az embernek vannak nem tiszta állapotai. Nem tehetünk mást, mint hogy ezzel együtt is Istent szolgáljuk. Ahogy a bölcsek mondták: 

„Pészachkor kiűzzük a kovászt, Shavuotkor megszenteljük.” (Pesikta Rabbati 20)

Mi mindent jelenthet még a két kovászos kenyér?

1, A két kenyér a kettős aratás: árpa és búza

2, A két kőtábla

3, A Tóra és a micvák

4, A két Szentély Izráel történetében

5, A kohanim és Izráel többi törzse

6, Izráel és a nemzetek

„Két kenyér, de egy illat: mert az Úr előtt minden élet egy kenyérré lesz.” (Zohar, Emor 98b)

Mikor van Savuot?

Kapcsolódó

micva

“Kezdd azzal, hogy megtartasz egyetlen micvát, és máris jobbá tetted a világot!” mondta egyszer valaki egy előadásban. Tényleg így van? A à …

shavuot - gabona és tóra

Cuki-isten, vagy izomláz? „Szóval, azt gondolom, hogy az Istenhit, az lehet egy szépség, egy szép szabadság, egy szeretet, egy béke – egy …

mózes és a kőtáblák

A Savuot ma

A szentély pusztulásával ezek a fentebbi előírások már teljesíthetetlenné váltak, velük pedig elveszett ennek az ünnepnek az egykori fénye és közösségi megélése is. Az ünnep azonban ma is izgalmas. 

Ómerszámlálás

Mivel a Tóra szó szerint azt parancsolja: „Számolj magadnak…” ezért a hét hetet és az ötvenedik napot nem egyszerűen a naptárból nézzük ki, hanem aktívan végezzük az „ómerszámlálást”. Ez hagyományosan a következő módon néz ki.

Minden este, naplemente után mondjuk:

a) Áldás

„Áldott vagy Te, Örökkévaló, Istenünk, a világ Királya,
aki megszentelt bennünket parancsolataival, és megparancsolta, hogy számláljuk az ómert.”
(בָּרוּךְ אַתָּה יְיָ אֱלֹהֵינוּ מֶלֶךְ הָעוֹלָם, אֲשֶׁר קִדְּשָׁנוּ בְּמִצְוֹתָיו וְצִוָּנוּ עַל סְפִירַת הָעֹמֶר)

b) A nap száma

„Ma van az X-edik nap az ómerben, ami X hét és Y nap.”
(pl. „Ma van a 23. nap, ami három hét és két nap az ómerben.”)

 

Dekoráció

Szokás a zsinagógákat, közösségi helyeket zöld ágakkal, virágokkal díszíteni, mint ahogy a hagyomány szerint virágba borult maga a Szináj is egykor, a szövetségkötés idején.

Rút könyvének olvasása

A Biblia öt könyvét egy-egy ünnephez kötődve olvassuk. Ez a bizonyos hámés megillot, azaz öt tekercs. (Hogyan jegyezhetjük meg őket? Pl. így. „Rútul énekel a prédikátor, siratja Eszter”, azaz Rút, Énekek éneke, Prédikátor, Jeremiás siralmai, Eszter.)
Ezek közül Rút könyve épp az aratás időszakában játszódik, ezért ez lett a Savuot olvasmánya.

Tikkun – Savuot éjszakai tanulás

A hagyomány szerint Izráel népe egykor, a szövetségkötés idején elaludtak a Szináj hegynél. Ezt a botlásukat hozza helyre, ha ma savuot éjszakáján a közösség együtt van, és a Tóra tanulmányozásának szentelik idejüket. 
De egy ilyen éjszakai tanulás során nem csupán Tórával kapcsolatos magyarázatok hangzanak el. Más a zsidósággal, Izraellel, Bibliával kapcsolatos előadások is előfordulnak.

 

Savuot és pünkösd

Nincs tévedés. A keresztény egyházi pünkösd savuot ünnepének görög megnevezése. Ahogy fentebb is írtuk, a „pentékoszté” (innen a magyarított pünkösd megnevezés) jelentése ötvenedik. Tehát ez a görög anyanyelvű zsidóság megnevezése erre az ünnepre. Technikailag pedig húsvéttól számított ötvenedik napon ünneplik az egyházak, követve a Bibliában leírt számítást.

Az Újszövetség le is írja, hogy épp a Savuot ünnepére özönlött a zarándok tömeg, amikor Jézus tanítványai egy különleges szellemi megtapasztalást éltek át. Szélzúgás, földrengés, lángnyelvek jelentek meg, és leszálltak mindegyikükre. Ezután pedig különleges, megmagyarázhatatlan erőt kaptak arra, hogy mindenkihez a saját anyanyelvén szóljanak, ezzel pedig különleges egységet teremtettek a nyelvileg és földrajzilag széttagolt zsidóságban.

Aznap 3000 ember csatlakozott hozzájuk Jézus követésében, ezzel megszületett az első messiási qahal, amit magyarul csak egyházként szoktak emlegetni.

Ez a qahal azonban egyáltalán nem a csengettyűs, tömjénfüstös, miseruhás mai képzeteknek felelt meg. Ez a színes kis társaság naponta járt fel a Szentélybe imaidőre, kis közösségekben pedig napi szinten együtt mondtak kenyéráldást. Hallgatták Jézus történeteit és tanulmányozták a TaNaCh szavait.

Akik ismerték őket, mind azt gondolták, hogy egy nagyszerű, dinamikusan növekedő zsidó közösségről van szó. Jézust követni végülis eléggé zsidó dolog. Szerintem ez belátható.

Jézus a Savuot ünnepében

Ómerszámlálás: A várakozás időszaka. Az első kéve bemutatása után még nem látjuk, csak hisszük, hogy szép lesz a termés, és csodás évet zárunk.

A TaNaCh megígérte nekünk, hogy lesz feltámadás, és az igazak részesei lesznek az eljövendő Országnak. De eddig csupán egyetlen ember támadt fel a halálból. Jesua/Jézus az első zsengéje az igazak feltámadásának. Mi pedig várakozunk, és tudjuk, hogy az Örökkévaló ígéretei nem vesznek el.

Az aratás: Izráel összegyűjtése. Jesua/Jézus tesuvára, azaz megtérésre hívta Izráelt, nyitottan és őszintén fogadta a zsidóságtól eltávolodottakat is, de a magukat kegyesnek gondolók elé is komoly kihívást állított. 

Azon a bizonyos Savuoton viszont Simeon hívására 3000 zsidó döntött a tesuva mellett, és csatlakozott a közösséghez. Az aratás elkezdődött.

Tűz és szél: Az Örökkévaló megjelenését kísérte a Szinájnál, és Jeruzsálemben is. Egyszerre félelmetes és bátorító is.

Tóra adás és Szentlélek: A Tóra édes a léleknek, édesebb, mint a testnek a túrós blincesz. De ha ellene szegülünk, fájdalmas következményeket hozunk magunkra. Márpedig a történelemnek nem volt olyan korszaka, amikor Izráel valóban maradéktalanul tartotta volna meg a Tórát, ami egyébként ilyen hatalmas kincsünk.

Sajnos ismerjük a fájdalmas következményeket is..

Az ígéret azonban, hogy Istenünk új szövetséget köt velünk. Abban az értelemben új szövetség ez, hogy a Tóra szavait a szívünkbe írja. Azaz nem a fenyegetés, a következmények vagy a szankciók miatt tartjuk meg mindezt, hanem a szívünk mélyén változik meg valami egészen gyökeresen. 

Az ígéret szerint a Ruach haKodes lakik majd az egész népben,  így ismerni fogjuk Őt. 

Épp erről szól ez az ünnep. Azon a 2000 évvel ezelőtti napon, talán épp a Szentély csarnokaiban lehetett együtt Jézus megszeppent tanítványainak kis csoportja, amikor megjelentek a lángnyelvek, megrendült a föld, zúgott a szél, és valami belül egészen más lett. 

Ez az öröm, ez a megértés, ez a lelkesedés nem múlt el egyik pillanatról a másikra. Csodák és gyökeres változások kísérték a munkájukat. Átélték Jeremiás és Jóel ígéretét.

Két kenyér: Miért kovásszal?

A kovász elválaszthatatlan a tésztától. Csupán idő kérdése, hogy a legtisztább macesztésztában is elinduljon az erjedés. Ugyanígy ott van az Isten elleni lázadás hajlama minden emberben. Még Izráel gyermekeiben is.

Isten elpusztíthatna bennünket, ahogyan mi peszach előtt a kovász maradékát. Ő azonban úgy döntött, megszenteli a bűnös embert. Először Izráel fiait, de azután a nemzeteket is.

Két kenyér: Miért épp kettő?

Mert a Ruach haKodes nem csupán zsidókra áradt ki, hanem néhány éven belül rómaiakra, görögökre és más népekre is.

Jézus tanítványai zavarba is jöttek ettől a furcsa jelenségtől. De hamar megszületett a döntés. Aki Jesuát/Jézust követni szeretné, annak nem kell formálisan zsidóvá válnia. Lehet a Messiás nem zsidó követője. De igyekezzen úgy élni, ahogy a világ igazaihoz méltó. Így a zsidók és nem zsidók kettős egy népe az, ami csodásan megjelenik a hálaadás két kenyerében.

Rut könyve: Ez a könyv valójában ennek a világméretű változásnak az ígéretét hordozza. A moábita Rút olyan népből származott, akik formálisan nem térhettek be a zsidóságba. Mégis igaz és elkötelezett viselkedésével, szeretetével helyet kapott a Messiás vérvonalában.

Rut könyvében ebben az értelemben lehullanak a határok. 

Rut és Naomi, akik Izráel Istenéhez menekülnek kiszolgáltatottságukban, megtalálták a Megváltót. Ő a történetben Boáz, aki megváltja a mezőt, ami a család tulajdona, befogadja az özvegyen maradt Naomit, és feleségül veszi Rutot.

Csodás előképe ő a Messiás Megváltónak, aki népe bűneiért szenvedett, és békességünk árát fizette ki, épp úgy, ahogy meg volt írva róla.

Nem az a kérdés, honnan származol, és melyik ágán a családodnak. Lehetsz zsidó, félzsidó, halahikusan, vagy épp csak dédapai ágon, de akár székely vagy olasz is. Ugyanúgy otthonra és új életre találhatsz a Megváltónál.

tu bisvat szédertál