חַג שָׁבוּעוֹת – Chág Shavuot, „hetek ünnepe”, görögül: Πεντηκόστη Pentékoszté, magyarosítva „Pünkösd” – azaz „ötvenedik” nap Peszach után.
Izrael földjén ekkor történik meg a gabonaaratás. A hagyomány szerint ezen a napon kapta Izráel a Tórát.
A zsinagógában ekkor olvassuk Rut könyvét.
Sziván hó 6-7-én (május-június), Peszach után 50. nap
A tóraadást, az első termést, az aratás befejezését - zarándokünnep
2Móz 23:16
3Móz 23:15–21
5Móz 16:9–12
5 Móz 26:1-10
Tejes ételek, túrós blincesz, sajttorta és bármi, ami tejtermék
Tóra tekercs – két kőtábla – két fonott kalács – gyümölcsök – zöld ágak, virágok (szokás az otthonok, zsinagógák feldíszítése) – búzakalász – tejes kancsó – lángok
Melyik a világ legismertebb „love story”-ja? Lehet bekiabálni, hátha idáig hallom! Ugye, mondom, hogy ide hallom?! Lehet még sorolni a Disney rajzfilmeket, …
Savuot ünnepének egy különleges előírása, hogy kivételesen kovászos kenyeret kellett bemutatni/meglengetni az Örökkévaló jelenlétében. Miért kovászos? Azért furcsa ez, mert a Biblia …
A legtöbb hagyományos (un. népegyházi) keresztény két dologgal nagyon nehezen tud fejben megbirkózni. Az egyik a pünkösd ünnepe, amire talán ismeri az …
“Kezdd azzal, hogy megtartasz egyetlen micvát, és máris jobbá tetted a világot!” mondta egyszer valaki egy előadásban. Tényleg így van? A à …
A Szentély fennállása idején nem kevésbé volt látványos és örömteli ünnep a Savuot sem, mint a Peszach, vagy a Szukkot. Az utóbbi kettő látványos hagyományai mai keretek között is jobban megmaradtak. De most csodálkozzunk rá kicsit a szukkot ünnepére is!
Hatalmas örömteli zarándoklat volt az ország minden részéből. A zarándokok csoportosan indultak, kosárral a vállukon, benne a termés, búza, árpa és a gyümölcsfák első zsengéje.
Jeruzsálemben a papok és léviták éneke kísérte őket egészen a Szentélyig, ahol átvették tőlük az ajándékaikat. Jeruzsálem díszbe öltözött, az utcáit pedig gyümölcs árasztotta el.
Bolyongó arámi volt az ősöm, aki lement Egyiptomba, és jövevény volt ott kevesedmagával, de nagy, erős és hatalmas néppé lett ott. Az egyiptomiak azonban rosszul bántak velünk, nyomorgattak, és kemény munkát végeztettek velünk. Akkor segítségért kiáltottunk az Úrhoz, atyáink Istenéhez, az Úr pedig meghallotta szavunkat, és meglátta nyomorúságunkat, gyötrelmünket és sanyarú sorsunkat. És kihozott bennünket az Úr Egyiptomból erős kézzel és kinyújtott karral, nagy és félelmetes tettek, jelek és csodák között. Azután behozott bennünket erre a helyre, és nekünk adta ezt a földet, a tejjel és mézzel folyó földet. Azért hoztam most ide a termés legjavát arról a földről, amelyet te adtál nekem, Uram!
Ezután pedig örömteli ünneplés, lakoma következett.
Az ünnepnek egy különleges előírása, hogy kivételesen kovászos kenyeret kellett bemutatni/meglengetni az Örökkévaló jelenlétében.
Miért két kenyér? Miért épp kovászos? Érdekel a két kenyér titka bővebben? Olvasd el a cikkünket ITT
„Pészachkor kiűzzük a kovászt, Shavuotkor megszenteljük.” (Pesikta Rabbati 20)
„Két kenyér, de egy illat: mert az Úr előtt minden élet egy kenyérré lesz.” (Zohar, Emor 98b)
A szentély pusztulásával ezek a fentebbi előírások már teljesíthetetlenné váltak, velük pedig elveszett ennek az ünnepnek az egykori fénye és közösségi megélése is. Az ünnep azonban ma is izgalmas.
Mivel a Tóra szó szerint azt parancsolja: „Számolj magadnak…” ezért a hét hetet és az ötvenedik napot nem egyszerűen a naptárból nézzük ki, hanem aktívan végezzük az „ómerszámlálást”. Ez hagyományosan a következő módon néz ki.
Minden este, naplemente után mondjuk:
a) Áldás
„Áldott vagy Te, Örökkévaló, Istenünk, a világ Királya,
aki megszentelt bennünket parancsolataival, és megparancsolta, hogy számláljuk az ómert.”
(בָּרוּךְ אַתָּה יְיָ אֱלֹהֵינוּ מֶלֶךְ הָעוֹלָם, אֲשֶׁר קִדְּשָׁנוּ בְּמִצְוֹתָיו וְצִוָּנוּ עַל סְפִירַת הָעֹמֶר)
b) A nap száma
„Ma van az X-edik nap az ómerben, ami X hét és Y nap.”
(pl. „Ma van a 23. nap, ami három hét és két nap az ómerben.”)
A keresztény egyházi pünkösd savuot ünnepének görög megnevezése. Ahogy fentebb is írtuk, a „pentékoszté” (innen a magyarított pünkösd megnevezés) jelentése „ötvenedik”.
Tehát ez a görög anyanyelvű zsidóság megnevezése erre az ünnepre. Technikailag pedig húsvéttól számított ötvenedik napon ünneplik az egyházak, követve a Bibliában leírt számítást.
A zsidó ünnepek, a Savuot különösen is prófétikusan mutatnak a Messiás eljövetelére, Izráel és a Világ megváltására.
Az ómerszámlálás – várakozás, az első zsenge bemutatása, a két felmutatott kenyér, mind erőteljes, prófétikus szimbólumok, amik az Újszövetségben is megjelennek.
