A válasz a holdnaptárban keresendő. A Biblia embere hagyományosan a hold járása alapján számolta a hónapokat, és persze az évszakok járása és a nap járása alapján az éveket. Csakhogy a holdhónapok nem fogják maradék nélkül 12 részre osztani az évet.

Az iszlám naptárban ezért a 12 holdhónapos évek hónapjai és ünnepei vándorolnak az év során. A zsidóság azonban a holdhónapokat összhangba hozta a napévvel. A hónapok és az ünnepek ezért – bár kiszámítható, hogy melyik évszakra esnek, az általunk ismert polgári naptárhoz képest mozognak.

Mi a különbség a polgári naptár és a zsinagógai naptár között?

A probléma közös: Szeretnénk az évet 12 hónapra felosztani, és hónapok, napok szerint tájékozódni.

A polgári naptár megoldása: 365 napos év, négyévente 366 napos szökőévekkel. A hold járásától pedig teljes mértékben elszakadunk, az évet 12 nagyjából egyforma hónapra osztjuk.

A zsidó naptár megoldása: 354-355 napos holdévekben mérünk, ahol a hónapok követik a hold járását. A napévhez pedig a Meton-ciklus segítségével igazítunk. 19 éves ciklusokban van elosztva 12 normál év és 7db szökő év, amely +1 szökőhónapot tartalmaz.

A zsidó ünnepek tehát a zsidó naptár szerinti hónapok adott napjára esnek, és mindig ugyanarra a holdfázisra érkeznek. Teljesen követhető is lehetne. Csupán a polgári életben nem azt a naptárat használjuk.

Ha zavarban vagy a mozgó ünnepek miatt, vagy nem vagy benne biztos, hogy jönnek össze a családod programjában a polgári szünnapok és a Biblia ünnepei, akkor töltsd le a Jom Tov naptárát, ahol mindemellett találsz egy Bibliaolvasást segítő vezérfonalat is. Ha követed, egy- kettő- vagy négy év alatt végigjuthatsz a Biblián.