5786 Tammuz 11
Hetiszakasz: Kórach

Tisá b'Áv

ÉS A HÁROM GYÁSZOS HÉT

בין המצרים – Bein hamecárim, szorongattatások között. A Tisá beÁv egyszerűen Áv 9-ét jelent.

Tammuz 17-én törték át először az ostromlók Jeruzsálem falát, és Áv 9-én pusztult el maga a Templom. Tragikus módon ugyanígy történt az első alkalommal (Ie. 587) és a második alkalommal (Isz. 70) is.

Két böjtnap és közte 3 gyászos hét

Három gyászos hét, Tammuz böjtje és Tisá beÁv között - Mikor van?

Mikor van

Tammuz 17 - böjtnaptól Áv 9. böjtnapjáig, július-augusztus táján.

Mire emlékezünk

Az első (Salamoni) Szentély és a második (Heródesi) Szentély pusztulására

A Bibliában

2Kir 25, Jeremiás siralmai, Jer 52, és a böjtnapok felsorolása: Zak 8:19

A böjt

Tammuz 17 reggeltől estig tartó, enyhébb böjt, Áv 9 viszont 25 órás teljes és szigorú böjtnap

A gyászos hetek szimbólumai

Áttört fal – áttört kapu – lángoló/füstölgő szentély – összetört kőtáblák – elszakadt Tóra tekercs – füstölgő, kialudt mécses – eltört ág…

Kapcsolódó bejegyzések

Kozma Ferenc

Arany János: Az utolsó főpap Frankl után A büszke Szíon elesett,Az Isten vára omladék;A délceg oszlop- és tornác-sor,Hol tömjénfüst gomolyga másszor,Most puszta …

Kozma Ferenc

Slách LecháTóra:4Móz 13:1–15:41Haftara:Józs 2:1-24 Hallgasd meg a hanganyagot, vagy görgess lentebb az olvasáshoz! Hallottál már a PBD-ről? Én még szinte hallom a fülemben …

Kozma Ferenc

רֹפֵא [ʁoˈfe(ʔ)] – gyógyító, רָפָא [ʁɑːˈfaʔ] – gyógyít. Aki gyógyít, mindig ugyanaz a személy: „…mert én vagyok, az Örökkévaló, a te gyógyítód.” …

Kozma Bogi

„Ürügyet keres” Néhány éve Sopronban járva az ottani hitközség imaterme előterében egy kiállítást nézegettem. Fényképek, írások – a holokauszt áldozatainak állítottak emléket. …

Júda oroszlánja a Vajechiben

Tammuz 17.

Támuz 17-én törték át a babiloni, majd évszázadokkal később a római seregek Jeruzsálem falait. A város ugyan még állt, de a pusztulás mindkét történelmi helyzetben elkerülhetetlenné vált.

Mi történt még Tammuz 17-én?

Több szomorú vagy baljós esemény kötődik Tammuz 17-hez. A rabbinikus hagyományban általános a dátumok ilyenfajta egybeesése, ahogy ezt később látni fogjuk még.
  • Mózes Tamuz 17-én törte össze a kőtáblákat.
  • Megszűnt a mindennapi áldozat (I.e. kb 588), mert az ostrom során elfogytak az áldozati bárányok.
  • A Rómaiak áttörték Jeruzsálem falát (Isz. 70)
  • Aposztomosz elégetett egy Tóra tekercset (I.sz. 2. század) – Nem teljesen világos, hogy római katona, vagy helytartó volt-e. De ez az esemény a Tóra meggyalázásának jelképévé vált.
  • Bálvány került a Szentélybe (a legvalószínűbb, hogy a Makkabeus felkelés előzményeként)
  • Később még ehhez a naphoz kapcsolódtak üldöztetések, kereszteshadak rémtettei, pogromok.

Figyeljük meg a mintát: – összetört szövetség – megszűnt áldozat – áttört városfal – meggyalázott Tóra – meggyalázott Szentély. Amikor a szövetség meggyengül, előbb vagy utóbb látható következményei is lesznek.

Hogyan zajlik a böjt Tammuz 17-én?

Ez egy kisebb böjt, amely napkeltétől napnyugtáig tart. A hagyomány szerint ilyenkor tartózkodunk az ételtől és italtól, ugyanakkor a nap hangulata inkább figyelmeztetés, mint teljes gyász. Ettől kezdve azonban már nem rendeznek esküvőket, kerülik a zenét és a különösen vidám eseményeket.

Mi történik a gyászidőszakban?

Tammuz 17-től kezdve már nem a zsidó családok nem rendeznek esükvőket, kerülik a zenét, szórakozást, különösen a vidám eseményeket.

Áv hónap első napjától kezdődik a „kilenc nap”, amikor a gyász még hangsúlyosabbá válik. Sok közösség ilyenkor már nem fogyaszt húst és bort, kivéve szombaton. A lakásfelújításokat, nagyobb örömöt kifejező tevékenységeket és ünnepléseket is elhalasztják.

A gyászidőszak a zsinagógai liturgiában is megjelenik. Csak egy példa erre, hogy a Lecha Dodi imádságát nem a megszokott vidám dallammal éneklik.

Tisá beÁv

Tisá beÁv, azaz Áv 9-e a zsidó naptár általános történelmi gyásznapja. A legnagyobb fájdalom azonban mind közül a Szentély – mindkét Szentély – pusztulása. A Bablioni seregek Ie. 587-ben, a Rómaiak pedig I.sz. 70-ben ezen a napon rombolták porig az ókori világ két messzeföldön híres építményét. 

Mindkét esemény rettenetes vérontás, értelmetlen fanatikus ellenállás kíséretében történt. A Judaizmus számára pedig egy kulcsfontosságú intézmény veszett el. Ennek a jelentőségét  nem tudjuk túlértékelni, nagyon nagy hatással volt a zsidóság vallási életének további alakulására.

Mi történt még Áv 9-én?

A hagyomány a zsidó történelem sok tragikus eseményét köti továbbá Áv 9-hez. Az orthodox zsidóság pl. nem ismer el egyetlen holokauszt emléknapot sem vallási emléknapként, épp arra hivatkozva, hogy Áv 9-e megfelelő gyásznap minden ilyen fájdalmas emlék számára. 

  • Áv 9-én történt a tíz kém bűne, akik rossz hírét keltették Kánaán földjének (4Mózes 13-14)
  • Az első szentély pusztulása (i.e. 586)
  • A második Szentély pusztulása (isz. 70)
  • Betár városának eleste (A Bar Kochba felkelés vége i. sz. 135)
  • Jeruzsálem felszántása (isz. 136) és átnevezése Aelia Capitolina-ra.
  • A zsidóság kiűzése Angliából (isz. 1290)
  • A zsidók kiűzése Franciaországból (1306)
  • A zsidóság kiűzése Spanyolországból (1492)
  • Németország hadat üzent Oroszországnak, és megkezdődött az első világháború (1914 augusztus 1.)
  • A treblinkai deportálások kezdete – a Varsói gettó felszámolásával kezdődött meg 1942-ben a zsidóság haláltáborokba deportálása és tömeges kivégzése.
Figyeljük meg a közös ívet: Hitetlenség – a Szentély pusztulása – a függetlenség elvesztése – száműzetés – üldöztetés

Hogyan történik a böjt?

Ez a nap a Jom Kippurhoz hasonló szigorúságú böjt. Nemcsak az ételtől és italtól tartózkodunk, hanem a fürdéstől, a bőrcipő viselésétől és más kényelmi formáktól is. A zsinagógákban este felolvassák Jeremiás Siralmait, sok helyen félhomályban ül a közösség, és különleges gyászénekeket, úgynevezett kinotokat mondanak.

Miért pusztult el a Szentély?

„Miért pusztult el az első Szentély? Mert három dolog uralkodott benne: a bálványimádás, a tiltott nemi kapcsolatok és a vérontás….

…A második Szentély idején Izráel népe Tórát tanult, megtartotta a parancsolatokat és szeretetteljes cselekedeteket gyakorolt. Miért pusztult el mégis a Szentély? Azért, mert alaptalan gyűlölet volt közöttük. Ebből tanuljuk, hogy az alaptalan gyűlölet súlya felér a három legsúlyosabb bűnnel: a bálványimádással, a tiltott nemi kapcsolatokkal és a vérontással.”
(Babilóniai Talmud, Joma 9b)

Napóleon egyszer...

Egy ismert történet szerint Napóleon egyszer egy zsinagóga előtt haladt el Tisá beÁv estéjén. Meghallotta a sírást és a gyászt, ezért megkérdezte, milyen nemzeti tragédiát siratnak ezek az emberek. Amikor azt a választ kapta, hogy közel kétezer éve történt események miatt gyászolnak, állítólag így felelt:
 
„Az a nép, amely ilyen hosszú idő után is emlékezik Jeruzsálemre, egyszer még vissza fog térni oda.”

Jézus és a Szentély

Jézus életében visszatérő téma a Szentély iránti tisztelet és ragaszkodás. 

 A gyermekség-történetekben olvasunk a közel bar-micva korú Jézusról, ahogy ottfelejtette magát a bölcsek körében, a Tóráról kérdezve.

Sírt Jeruzsálem felett. Látta a közelgő pusztulást és teljes lelkéből gyászolta azt. Követői ugyanezzel a fájdalommal látták és gyászolták, mikor a háború során az ellenállás értelmetlen önpusztításba csapott át. 

Jeruzsálemben a templom udvara különösen ünnepek idéején forgalmas piaccá változott. Az egyébként indokolt áldozati állatok kereskedelmére rátelepedett a korrupció és a haszonlesés, a hatalmas forgalom pedig lehetetlenné tette a templom csarnokaiban a tanulást, imádkozást. Sok jóérzésű rabbi nézte ezt keserűen.

Mikor Jézus „kiűzte a kufárokat”, a történet szerint az állatokat terelte ki egy ostorként használt kötéllel. A pénzváltók asztalait felborogatta, a galambárusoknak azonban csupán szóban mondta: „vigyétek ezeket innen”. 

Jézus prófétikus módon cselekedett, de nem okozott kárt, sérülést, nem szított lázadást. Ha ezt tette volna, a római hatóságok és a templomőrség azonnal lecsaphatott volna rá. 

Azonban Jézusnak ez a tette is arra figyelmeztetett, hogy a Szentély intézményeiben valami elromlott, olyan dolgok történnek, amelyek nem méltóak az Örökkévaló szentségéhez.

Judaizmus Szentély nélkül

A Három Gyászos Hét egy további kérdést is felvet. Mit jelent a Szentély hiánya? A Biblia világában a bűnbocsánat, az áldozatok és a főpapi szolgálat szorosan kapcsolódtak a Szentélyhez.

A pusztulás után a zsidó hagyomány az imádság, a megtérés és az irgalmasság útját hangsúlyozta, ez a megoldás azonban – bár fontos értékekről van szó – hiányos. A Tóra egyáltalán nem ígéri, hogy pl. a Jom Kippur áldozatát kivlthatjuk imádsággal. 

Jézus követői úgy látták, hogy a Messiás eljövetelével az áldozati rendtartások célhoz értek, ezért bár a Szentély hiánya zsidókként fájdalommal töltötte el őket, ebben is prófétikus jelet láttak, amelyet maga Jézus előre kijelentett.