“Kezdd azzal, hogy megtartasz egyetlen micvát, és máris jobbá tetted a világot!” mondta egyszer valaki egy előadásban. Tényleg így van?
A à micva sokak számára egy jó cselekedet, amit az isteni akaratnak megfelelően teszünk meg. Jót tesz a lelkünknek, jobbá teszi a világot, enyhíti a szenvedést, kiengeszteli a vétket. Vannak, akik egészen szabadon értelmezik, pl. környezettudatos cselekvés is számukra egy micva.
Maga a מצוה – micva [ˈmits.va] szó parancsolatot jelent.
A rabbinikus magyarázat szerint a Tórában 613 elkülöníthető micva található, és mint a gránátalma magjai: Nem tudod úgy eltaposni az egyiket, hogy közben ne bontsd meg az egészet. Isten parancsolatai az élet útja.
„Lásd, én ma eléd adtam az életet és a jót, de a halált és a rosszat is. Ezért parancsolom ma neked, hogy szeresd az Urat, a te Istenedet, járj az ő útjain, tartsd meg parancsolatait, rendelkezéseit és törvényeit, és akkor élni és sokasodni fogsz, mert megáld téged az Úr, a te Istened azon a földön, amelyre most bemégy, hogy birtokba vedd.” Devarim 30:15-16
Tartsd meg őket – ezt mondja a Tóra – és elkerülöd a csapdákat. Később majd megérted azt is, hogy miért. A bölcsesség ott kezdődik, hogy nem térsz el a micváktól.
Minden micva fontos?
A dolog tehát sokkal inkább úgy működik, hogy a micvákat teljesítenünk kell, ha pedig az egyiket elrontjuk… nos, akkor van baj.
Igazságtalannak tűnik? Pedig így van ez a polgári életben, és a közlekedési szabályokkal is. Nem teszem jobbá a világot, ha ma már megállok a zebra előtt a gyalogosnak, holnaptól pedig lakott területen 100-ról 70kbph alá redukálom a sebességemet. Attól én még ámokfutó vagyok. Ha a városnak szerencséje van, a rendőr kiemel engem a forgalomból, mielőtt tragédiát okoznék.
Ennyire komoly? (Nem látható, de most bólogatok.)
Vannak micvák, amelyek könnyen belátható erkölcsi parancsolatok, tehát minden ember tudja, hogy fontosak. Vannak olyan micvák is, amelyek a zsidó élethez tartoznak, más népeknek nem kötelező ezek szerint élni.
Mindenki bajban van
De vajon hány olyan ember van a földön, aki megtartotta akár a legfontosabb micvákat?
Az Úr letekint a mennyből
az emberekre, hogy lássa,
van-e köztük értelmes,
aki keresi az Istent.Mindnyájan elfordultak tőle,
egyaránt megromlottak.
Senki sem tesz jót,
egyetlen ember sem.(Zsoltárok 14:2-3)
Csapdában vagyunk. Persze teríthetnénk a felelősséget, mondván: más is ezt csinálja, senki sem tökéletes… vagy igazíthatnánk a micvákat az átlaghoz… végülis nem lehet mindenkit elítélni, nem igaz? Sajnos azonban a probléma nem a micvákkal van. Minél hamarabb nézünk szembe ezzel, annál jobb.
Minden embernek kivétel nélkül engesztelésre, azaz à kapparah-ra, valamint megtérésre, azaz à t’suvára van szüksége. Ezért volt a Tórában az áldozati rendszer, erről szóltak bizonyos ünnepek, leginkább a Jom Kippur. A Tóra szerinti élethez mélyen hozzátartozott a szembenézés az elmulasztott micvákkal, az elkövetett vétkekkel.
De ez már egy másik szócikk témája lesz.
