Hetiszakasz: Vájérá
Tóra: 1Móz 18:1–22:24 Haftara: 2Kir 4:1–37
“Isten ezt mondta: Fogd a fiadat, a te egyetlenedet, akit szeretsz, Izsákot, menj el Mórijjá földjére, és áldozd fel ott égőáldozatul az egyik hegyen, amelyet majd megmondok neked!” (Gen 22:2)
Ezt meg most… miért?
Neked is eszedbe jutott ez a kérdés? Drámai, felfoghatatlan és embertelen próbatétel, igaz?
Jó jó, de ez csak egy próbatétel. Igazából nem is úgy lesz, hanem csak megvárja hogy hogy, de aztán dehogy. Igen, ezzel el lehet venni a dolgok élét hittan órán, hogy a gyerekek mégse álmodjanak nagyon rosszat éjszaka. De a hitoktató bácsi, a rabbi tudja, hogy miről van szó. Neki vélhetően már vannak gyerekei, és ha egy picit is belegondol ebbe a történetbe, akkor megrogyik a szavak súlya alatt: „…áldozd fel ott égőáldozatul”. A vájérá hetiszakasz drámai csúcspontja.
Próbatétel? Kinek és miért? Talán nem tudja Isten, hogy bízhat-e Ábrahámban? És tényleg egy olyan emberrel akar kezdeni valamit, aki ezt meg is teszi? Vagy még rosszabb: olyan embereket akar trenírozni, akik képessé válnak arra, hogy ezt megtegyék? És az akkor jó? Nem az lenne a megnyugtató, ha Ábrahám azt mondaná, hogy „akkor keress valaki mást”? Mire lőn az Úr igéje másodszor is Ábrahámhoz: „Gyermekem, nem is vártam mást. Örülök, hogy nem lettél fanatikus. Persze, hogy nem kérek ilyen ostobaságot! Induljatok, apa-fia buli, a végén találtok egy kost a bokorban.” De nem így történt. Isten próbára tette Ábrahámot. Ábrahám pedig egy szóval válaszolt: „Hinneni”. Ha magyarul is egy szóval akarnánk mondani: „Jelen.”
És ez nem az első eset, amit itt a Vájérában olvasunk.
Nem ám! A hagyomány szerint legalábbis Ábrahámnak tíz próbatétele volt.
1, A kazdimi kemence, 2, A szülőföld elhagyása 3, Éhínség Kánaánban 4, Sára elveszítése Egyiptomban 5, Háború a négy király ellen, 6, Mikor Isten elárulta neki, hogy utódai szolgaságba kerülnek. 7, A körülmetélkedés parancsa 8, Sára elvesztése Gerárban 9,Hágár és Izmáel elűzése 10, És most.
Persze mondhatjuk, ezek csak próbatételek, de a végén minden jóra fordult. De hát mitől fordult volna jóra, hogy Izmaelt ki kellett tagadnia és életveszélynek kellett kitennie!
Hogyan engedheti Isten ezeket az un. Próbákat? Hogyan kérhet ilyesmit? Isten valóban ezen a szinten áll erkölcsileg? De ugyanígy tette próbára Dánielt, Jesáját, Zecharját, vagy Szenes Hannát, Dietrich Bonhoeffert, Sophie Scholl-t, és a sor nagyon hosszú.
Isten pedig csak bólogat, mert látja, hogy kiállták a próbát. Igaz? De hogy teheti ezt?
1, Először is, mi alapján ítéled el Istent ezért?
Az erkölcsi törvény alapján, igaz? De hát ki mondta ezt? Ki adott erre alapot? Az erkölcsi törvény teljességgel értelmezhetetlen, ha nem hiszünk a transzcendensben. Az evolúció nem magyarázza, sőt, cáfolja az erkölcsi törvényt. Élő példa erre a nácizmus ideológiája. Teret az erősebbnek!
Istenre épp olyan törvények, erkölcsi mérce alapján haragszunk, amik Nélküle nem létezhetnének. Persze nem kell ahhoz hívőnek lenni, hogy valakiben megmozduljon az erkölcsi törvény. Csak hát épp azért mozdul meg, mert Isten képmása vagyunk.
OK. Még nem értjük a próbák lényegét. De attól még ez egy érdekes megfigyelnivaló.
2, Emberáldozatok különféle kultúrákban
Lépjünk egy picit hátra, és vessünk egy pillantást Kánaán csodás kultúrájára!
Pl. a Moloch kultuszra, amely gyermekek elégetését követelte híveitől. Mikor Ábrahám azt hallotta, hogy ez is, az is kitépi a felesége kezéből az elsőszülött fiát, és elégeti, hogy ezzel vásárolja meg az istenség jóindulatát és a további termékenységet, akkor az minden volt, csak szokatlan nem.
Persze ő nem tette ezt. De látjuk ezt? Nem Kánaán az egyetlen hely, ahol embereket áldoztak. Úr városától (i. e. 3000) egészen az inka birodalomig és az aztékokig (akik több tízezer embert áldoztak fel egyszerre).
Ennek a történetnek lett a része Ábrahám. Az első és az utolsó alkalom, hogy Isten áldozatként kért volna emberi életet. Ezen a ponton tette először egyértelművé, hogy ilyet ő nem fogad el. Sőt!
3, Ez az első alkalom, itt a Vájérában, hogy megjelenik a helyettes áldozat.
Ez az, ami később része lett a vallási gyakorlatnak. Az emberi életet úgy szenteljük Istennek, hogy megünnepeljük és helyettes áldozatot adunk érte. Pl. a peszachi áldozat, pl. Jom Kippur, pl. az elsőszülöttek kiváltása…
Sőt! Nem csak az elsőszülöttért. Nem csak az áldozatért. Nem csak a bűnösért. Ebből következően az elszegényedettért, a rabszolgaságra jutott emberért, a kiközösítettért is. A Biblia értékesnek láttatja az embert, és elrendeli a megváltást.
4, Milyen Istened van?
Milyen Isten az, aki ilyet kér? Megfordíthatom a kérdést? Milyen Isten az, aki sosem kérhet tőled olyat, amit nem akarsz megtenni?
Ha ilyen Istened van, azt kell mondanom, hogy ezt az Istent te találtad ki. Pont annyit tud, mint te. Pont úgy dönt, ahogyan te döntesz. Logikusan fel tudod fogni minden útmutatását, miden szabályt, amit megkövetel. Ez az isten te magad vagy. Gratulálok. Ez az Isten pont addig tud segíteni, amíg te segítesz magadon.
Ábrahám Istene nem ilyen. Ő fricskázza a kor kulturális szokásait. Fricskázza a patriarchális társadalom kereteit. Mellé áll az elüldözötteknek. Szövetségre lép egy rabszolga néppel. Épp a gyengeségben mutatja meg leginkább a hatalmát és igen! A legmélyebb próbákban élheted át a legtisztábban a találkozást Vele.
Van erre egy jó válasz egyetlen szóban: Hinneni. Jelen!
5, Milyen univerzumban szeretnél élni?
Valójában a baj mindenkit utol fog érni. Fogalmad sincs, mi vár rád. Nem tudod, hogy akitől ma elbúcsúzol, látod-e még újra. Eljönnek a borús idők. Beüt a baj. Végül lesz olyan dolog, amibe bele fogsz halni.
Van, aki úgy látja, azért éri szenvedés, mert a világ kaotikus, értelmetlen, és a szenvedéssel nem tud mást tenni, mint hogy igyekszik gyorsan szabadulni belőle.
Ábrahám a szenvedésben az értelmet, a próbatételt kereste. Bizalommal indult neki tizedszerre is, és a legsötétebb pillanatban kereste a legtisztább fényt. Ábrahám hívő volt. Tudta, hogy a szenvedés nem értelmetlenül áll az utunkban. Át kell jutnunk rajta. Nem tudom, mennyit gondolkozott az igazak feltámadásán, de azt hiszem, Izsákkal kapcsolatban át is élte azt. Visszakapta őt.
A Biblia szerint mi is visszakapjuk egymást.
És végül: a bárány.
A végső áldozat. Az, akinek nem volt menekvés, mert Izsák helyett neki kell meghalnia. Ahogy Ábrahámban ott van egész Izráel, a bárányban is ott van a Peszach, a Jom Kippur, a Messiás jóvátételi áldozata is, már itt a Vájérában. Ábrahám visszakapta a gyermekét. A Messiás odaadta önmagát. Odaállt Izráel helyett, a népek helyett, az emberiség helyett.
Hinneni.
Legyen meg a Te akaratod.
Ui. Mi a most következő hetiszakasz? Ezt mindig megtalálod a Jom Tov főoldalán a fejlécben és jobbra, a napi információban. Kövesd a Jom Tov naptárát, és akár kattints át a bibliai hivatkozásokra, hogy azonnal olvashasd magad is!
